Apró pici lépések

2010.01.24. 23:09

Kezdem teljesen az elejéről. Pénteken még megcsináltunk egy verseny előtti átmozgatást itthon, kis tonizálást és pár rajtot 2 gátra. Jól is ment, kicsit mackósnak éreztem magam, de végül is nem volt rossz. Utána kis pakolás, fürdés, vacsi és fél 7kot indult a busz a pálya mellől. Két busszal mentünk, szóval majdnem mindenkire két ülés jutott, ahol kényelmesen el lehetett terpeszkedni. Az út körülbelül 3 óra hosszú volt, úgyhogy kicsit 9 óra után meg is érkeztünk. A szállás nagyon jó volt. Nem láttam csillagokat, de biztos nagyon sok lehetett. Kétágyas szobákban voltunk, de azok az ágyak kb franciaágynak feleltek meg és nagyon jó volt. Szóval a szállás az tökéletes volt. Ezen nem spórolt az egyetem, de szerencsére itt nem az a helyzet, mint otthon, hogy soha nem látott nélkülözések mellett kell szinte túlélnie a sportnak, hanem itt a válság ellenére is bőven fordítanak erre.

 

Szombat reggel kis átmozgatással kezdtem a napot, utána egy nagyon bőséges reggelit ettem a hotel éttermében, ami elég is volt késő délutánig. Délben indultunk ki a pályára, ami egy félemeletesen jól felszerelt létesítmény. A pálya mondó borítású, ami a leggyorsabb és legkeményebb és hidraulikusan dönthető kanyarok vannak ott. Szóval 60 méteres versenyeknél teljesen sík a felülete és amikor kezdődnek a körversenyek, akkor megemelik és döntötté válnak a kanyarok, ami elég lenyűgöző szerintem.

 

A bemelegítésem jól sikerült megint, kezd beállni az a ritmus és feladatsor amivel nagyon jól el tudok jutni a megfelelő állapotba. 3 selejtező futam volt, ahonnan az első kettő helyezett és a két legjobb eredménnyel rendelkező versenyző jutott be a döntőbe. A selejtezőben a rajtom nagyon jól sikerült, folyamatosan gyorsultam, nem volt benne törés és a gátak is nagyon jól jöttek. 3 gát után láttam, hogy Jeff-el simán vezetünk, úgyhogy akaratom ellenére is egy kicsit elengedtem a végét. Nem pörgettem már le annyira és a célba se futottam már be olyan erőteljesen. Kicsit bánom, hogy ezt tettem, mert egy jó kis eredmény jöhetett volna ki belőle, de akkor inkább a döntő járt a fejemben, hisz biztos továbbjutó voltam. Végül az eredményem 8,09 lett.

Itt vannak a továbbjutók:

1 Jeffrey Julmis  KANSAS STATE  7.95Q 2

2 Lehann Fourie   NEBRASKA      8.04Q 3

3 Tyrell Ross     NEBRASKA      8.06Q 1

4 Balazs Baji     KANSAS STATE  8.09Q 2

5 Nick Adcock     MISSOURI      8.16Q 3

6 Kelby Dias      COLORADO ST.  8.24Q 1

6 Chris Allen     WICHITA STATE 8.24Q 1

8 Moritz Cleve    KANSAS STATE  8.19q 3

 

A két futás között közel 2 óra volt. Sokat nem melegítettem, de pont elég volt. Jól éreztem magam a rajt előtt és nagyon akartam, hogy végre 8 alatt sikerüljön. Talán ez is lett úgymond a vesztem, a nagy akarás. A rajtnál kicsit beragadtam és egyből meg is rogytam és innentől kezdve meg is maradt ez a bukdácsolás. Rugdostam a gátakat, nem csúnyán, de pont eléggé, hogy kizökkenjek. Szóval a futás teli volt hibával és közel se volt olyan könnyed és szellős, mint az első futás, de egy kicsit jobb lett időre. 8,04, amivel végül 5. lettem. Azt érzem, hogy sokkal több van még ebben, de még mindig hiányzik a frissesség, hogy azt tényleg kis is tudjam hozni magamból.

A döntő eredményei:

1 Lehann Fourie   NEBRASKA      7.81P 10

2 Jeffrey Julmis  KANSAS STATE  7.84P 8

3 Tyrell Ross     NEBRASKA      7.91P 6

4 Nick Adcock     MISSOURI      8.01  4

5 Balazs Baji     KANSAS STATE  8.04  2

6 Moritz Cleve    KANSAS STATE  8.10  1

7 Chris Allen     WICHITA STATE 8.16

8 Kelby Dias      COLORADO ST.  8.36

 

Ezután következett a 200, de már nagyon ki voltam fáradva. Éppen egy keveset mocorogtam előtte, hogy bajom ne legyen. Két gyengébb képességű kispajtással futottam, úgyhogy nem volt nagy versenyszituáció. Viszont a kanyarok nagyon megvicceltek, mert a vége nagyon meredeken leejtett az eleje pedig nagyon meredeken emelkedett és hát nem voltam teljesen felkészülve rá. Szóval elég küzdős volt, hogy egyáltalán talpon maradjak és így lett egy 22,31 amivel 8. helyen végeztem.

 

Összességében egy jó verseny volt. A fejlődésem még mindig folyamatos. Eddig a sorozatom: 8,20 – 8,18 – 8,11 – 8,09 – 8,04. Remélem minél hamarabb át tudom törni a 8 másodperces határt és szerintem onnantól kezdve meg tudnék indulni jobban.

Következő hétvége Iowa State. Folyt. Köv.

Szerző: Badzsi

1 komment

Címkék: sport

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Medovarszki János 2010.01.25. 08:53:15

Kedves Balázs! Türelmetlenül vártam a jelentkezésedet. Nagyon érdekes, ahogyan szépen megérkezel a felnőtt nemzetközi élmezőnybe. Lehet persze hullámzás, de a tendencia fontos. Az pedig kiváló! Tudjuk, hogy a versenyzéssel kerülsz formába. Kíváncsian várom, mit hoz Iowa. Nézd meg a MASZ honlapját! Szeretettel üdvözöllek: Jani bátyád.
süti beállítások módosítása