Erre a célra tökéletes helynek bizonyult a kis portugál városka, hiszen remek feltételek vannak és nem mellékesen az időjárás is sokkal kedvezőbb az otthoninál. A stadion szinte teljesen üres volt, rajtunk kívül senki nem edzett rajta, úgyhogy totális volt a nyugalom. Egy remekül felszerelt atlétikapálya állt rendelkezésünkre, gyönyörűen karban tartott fűvel a közepén. Emellett egy nagyon jó erősítőterem és futófolyosó, utóbbira szerencsére nem volt szükség. Szóval minden tervezett edzésmunkát a legjobb körülmények között tudtunk elvégezni.

   Az időjárás is sokat segített, mivel az otthoni elviselhetetlen meleg helyett az Atlanti óceán hűsítő hatása miatt nagyon friss és kellemes az időjárás ott dél-nyugat Európa csücskében. A nap természetesen erősen tűz, de egyszerre hűsít a hűvös óceáni szél, ami nagyon kellemessé teszi az egészet.

   Ezalatt a közel 2 hét alatt a munka dominált. A megszokottnál több gátfutó edzést csináltunk, modelleztük a két napos versenyeket és a sorozatfutásokat, ami igencsak megterheli a szervezetet, úgyhogy kellőképpen elfáradtunk, de próbáltuk megőrizni a frissességet is valamilyen módon hiszen a közelgő versenyre is figyelni kellett, ugyanis Portugáliából Svájcba vezetett az utunk egy hosszú és kacskaringós utazással.

   Hajnali fél4kor indultunk el autóval a hoteltől, majd Faro-ból elrepültünk Lisszabonon keresztül Münchenbe, ahonnan vonattal jutottunk el Zürich-i átszállással Luzernbe. Este 10 után érkeztünk meg a hotelbe, úgyhogy rendesen elfáradtunk, de hosszú és kényelmes alvással túl is lendültünk a fáradtságon.

   A luzerni verseny igen jónak ígérkezik, mert elég sok híres amerikai gátassal találkoztunk már a hotelben. Kezdhetném David Oliverrel, olimpiai bronzérmessel, Joel Brown világbajnoki 6. helyezett és még sorolhatnám. Szóval nagyon rangos mezőnyben versenyezhetünk Danival. Nekünk ez a verseny elsősorban az olimpiai felkészülést szolgálja, nyilván fontos egy minél jobb eredmény elérése, de ha esetleg nem úgy alakul az se probléma. A legfontosabb, hogy Londonban legyünk a csúcson.

A versenyt az Eurosport élőben közvetíti 19:30tól, a 110 gát pedig 20:53kor rajtol majd.

A verseny honlaja: http://www.spitzenleichtathletik.ch/index.cfm

  Jó pár nap eltelt már, de még nem írtam semmit az Európa Bajnokság záró napjáról. Azzal nem árulok el nagy titkot, hogy sajnos nem úgy sikerült, ahogy szerettem volna. Épp ezért nem is volt sok kedvem erről írni, hisz gondolat szintjén is nehéz volt ezzel foglalkozni. Nyilván eleinte csak a negatívumokat láttam benne, hogy mennyire közel voltam a sikerhez és mégsem sikerült, de így több, mint egy héttel később, már egészen másképp értékelem a dolgokat.

  Természetesen a döntőbe kerülés volt a célom. A selejtezőben nyújtott teljesítményem alapján ez nem csak az én kis titkos vágyam volt, hanem szinte egyértelmű, hogy nekem ott a helyem. Egy könnyed, laza futással jutottam tovább összesítésben a 4. idővel. Természetesen a középdöntőben már gyorsabban futott mindenki, de még így is majdnem elegendő lett volna a döntőre a 13.50-es egyéni csúcsom, hiszen az utolsó továbbjutó idő 13.48 volt.

  Úgy melegítettem a középdöntőre, hogy még maradjon energiám a döntőre is. Persze nem mondom, hogy ha másképp csináltam volna jobban sikerült volna a futás, mert a fizikai formámmal semmi gond nem volt. Talán egy kicsit nehézkesebben ment a lábam, mint szerettem volna, de ez a legkevesebb. Kirobbanó formában voltam és mindennél jobban akartam a sikert.

  Talán ez volt az ami végül megakadályozott célom elérésében: a túlzott akarás. Mint mondtam szinte a laza első futásommal is bekerülhettem volna a döntőbe, úgyhogy nyugodtan, technikásan kellett volna futnom és úgy végigcsinálni. Ehelyett sajnos nagyon görcsösen akartam és túlpörgettem a dolgokat. Sajnos még nem tudtam higgadtan feldolgozni egy felnőtt Európa bajnokság döntőjébe való bekerülés reális esélyét és végül belehajtottam magam egy rossz ritmusba, aminek természetesen gátrontás volt az eredménye.

  Már a táv elején hibáztam, de ott még nem ment el teljesen a verseny. Vissza tudtam még jönni körülbelül a 3. helyre, ami akár még elég is lehetett volna. Végül az utolsó gátat csúnyán rúgtam és ott teljesen elveszett minden. Az eredményen 13.68 másodperc lett, amivel a futamom 5. helyét értem el, összesítésben 14.ként végeztem.

Ezen a linken meg lehet nézni a futást: 

https://www.youtube.com/watch?v=DzXZ_AYUGAM

  Nyilván sajnálom, hogy így alakult, de van minek örülni is neki, mert már látszik, hogy felértem a felnőttek közé és ha keményen küzdök és tovább dolgozok, ott lehetek a legjobbak között. Szerencsére nem kell egy egész évet várni a bizonyításra, hisz még koránt sincs vége a szezonnak. Mondhatnám úgy is, hogy csak most kezdődik a lényeg, hisz kicsit több, mint 2 hét múlva kezdődik az Olimpia és emellett lesz még jó pár rangos versenyem, úgyhogy van még bőven lehetőség megmutatni, mire vagyok képes. Ezért most Portugáliában edző táborozunk Danival. Megpróbáljuk fizikailag és technikailag még magasabb szintre hozni magunkat és elérni a legjobb formánkat Londonra, ahol tanulva a hibáimból remélem életem legjobb teljesítményét fogom mutatni.