A reggel nagyon nehezen indult. Nem csak azért, mert borzalmasan korán kellett keljek, de még az eső is esett és nagyon otromba idő volt odakint. Na de nem volt mese menni kellett. Szerencsére az eső már nem esett mikor kiértünk a pályára, de a hideg természetesen megmaradt. Ilyenkor nagyon alapos és hosszú bemelegítés szükséges, hogy a verseny is jól menjen és a sérülésveszélyt is kiküszöböljem. Ez sajnos elmaradt, én mondjuk el akartam kezdeni hamarabb, de a többiek még nem voltak készen, úgyhogy később kezdtem velük a bemelegítést, mert megvártam őket. Nem is lett volna baj, ha nem vittek volna be minket a pályára fél órával a futás előtt, ahol egy árva gát sem volt. Na de még ez se lett volna óriási probléma, de körülbelül 15 perccel a tervezett rajt előtt levetették velünk a melegítőt és versenyfelszerelésben kellett elmenjünk a rajt mögötti kanyarhoz. Ez már nagyon nem volt jó, pláne mert 15 fok körül volt a hőmérséklet, de hogy ez még ne legyen elég az időmérő berendezéssel valami gond adódott, úgyhogy a 15 percből körülbelül 25 perc lett a hidegben. Mondanom sem kell mindenki teljesen legémberedett, ami elég látványos hatással volt az előfutamokban elért eredményekre.

Én az első futamban voltam a hat közül. A rajtom borzalmasan sikerült, szinte mindenki otthagyott a rajtgépből és igencsak a középmezőnyben bukdácsoltam a táv feléig, amikor csak a futamgyőztes és a leggyorsabb 2 idő jutott be a döntőbe, úgyhogy futnom kellett a döntőbe kerüléshez. A táv második felében már lábra kaptam és szinte teljesen felzárkóztam. Végül csak egy századdal szorultam a második helyre. Az időm 14,22 lett, ami a körülményekhez képest elfogadható, de ami a legfontosabb, hogy a leggyorsabb nem automatikus továbbjutóként és összesítésben a harmadik leggyorsabb idővel bejutottam a döntőbe. Senki nem futott 14 másodpercen alatt, pedig nem egy biztos 13as futó volt a mezőnyben. Valószínű a holnapi nap mindenki sokkal gyorsabb lesz, úgyhogy a mostani helyezésemet nehéz lesz megtartani.

Remélhetőleg holnap már jó körülmények közt versenyezhetünk. Annyiban biztos kellemesebb lesz, hogy nem kell felkelni túl korán.

A nap szenzációja a részemre viszont az volt, hogy a tervezett 4x400as váltót végül nem kellett lefussam, mert a negyedik emberünk kis térdérzékenységgel bajlódott, úgyhogy nem vállalta a futást, mert holnap még versenyeznie kell. Az egész szituáció egy kicsit kínos volt, ugyanis az egyik csapattag csak ezért a váltóért utazott el, úgyhogy neki ennyivel vége is lett a versenynek sajnos. A következő probléma pedig az volt, hogy a másik srácnak a nővére csak azért repült ide Coloradoból, hogy megnézze az öccsét, mondjuk nem ért volna oda időben, de akkor elég kínosnak tűnt a történet. Végül aztán amellett döntöttünk, hogy nem futunk, aminek én magamban nagyon örültem, mert így aránylag frissen állhatok oda a 4x100hoz és a gáthoz.

Megtaláltam a honlapot, ahol nyomon lehet követni az eredményeket. Itt is van:

http://www.deltatiming.com/results/events_byschedule.aspx?yf=2010&mf=kansas-relays

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.