Az utóbbi időben megint elhatalmasodott rajtam a magány és a honvágy. Az atlétika az egyetlen eleme az ittlétemnek, ami célt ad és lefoglal. Az itteni tanulmányaimat nem tudom otthon értékesíteni, így az nem is nagyon foglal le emiatt. El is voltam havazva teljesen vasárnap és nem éreztem jól magam. Ekkor jutottak eszembe kedves Jani bácsi szavai, hogy ha ez ember körül rendetlenség van, akkor a fejében is. Nagyon is igaznak bizonyult, mert borzalmas állapotok uralkodtak a szobámban. Hirtelen felindulásból gyorsan véget is vetettem ennek és rendet raktam. Hihetetlen módon egyből sokkal jobban éreztem magam a rend láttán, úgyhogy a fejemben lévő zűrzavart sikeresen helyrehoztam, de a magány még mindig tombolt.

Az utóbbi probléma megoldását a rengeteg szabadidőm értelmes kitöltésében leltem. Adódott is az alkalom, mert tegnap az egyetem színházában játszották a Jézus Krisztus szupersztár musical-t, úgyhogy el is határoztam, hogy elmegyek. Semmi konkrét információt nem tudtam, csak az időpontot meg a helyszínt, de ennyit elégnek éreztem célom teljesítéséhez. Kérdezősködtem ismerőseimtől, hogy lenne-e kedvük velem jönni, de hát sokan nem is tudták miről van szó, úgyhogy végül egyedül vágtam neki.

Éppen kezdésre érkeztem oda és a bejáratnál várt a jegyszedő hölgy, aki egyből kérte a jegyemet. Kissé megilletődve álltam előtte teljes felkészületlenségemmel, majd kibukott a kérdés a számból, hogy lehet-e egyáltalán jegyet venni. Erre egyből a kezembe nyomott eggyet és mondta hogy tessék érezd jól magad. Megilletődöttségem teljes döbbenetté erősödött. Kérdeztem is, hogy most akkor ez mit jelent, kell-e fizessek érte, de megnyugtatott, hogy ennyi az egész, csak mutassam a diákigazolványomat és mutatta merre kell menjek. Boldogan mentem is be a terembe, ami óriási volt. Hatalmas gyönyörű színház, óriási nézőtérrel és már akkor teli szépen kiöltözött leginkább idős emberekkel. Az én potyajegyem a nézőtér teljes közepén volt, nagyon jó rálátással. Szépen óvatosan át is verekedtem magam a sok nénin meg bácsin majd elfoglaltam a helyemet.

Ekkor fordult oda hozzám egy középkorú édesanya férje mellől és nagyon kedvesen köszöntött, majd mondta, hogy aznap este én vagyok a fiuk. Nem igazán értettem, hogy mit ért ezalatt és gondolom ez az arckifejezésemen is tisztán látszódott, mert egyből megmagyarázta. Az a jegy, amit kaptam az ő fiuké lett volna, de sajnos ő nem tudott eljönni, ezért odaadták a jegyszedő hölgynek, hogy adja oda egy diáknak, aki pont én voltam. Egyből megvilágosodott szerencsém forrása. El is beszélgettem velük a darab kezdetééig. Nagyon kedvesek voltak. Mondtam neki honnan származom és egyből mondta, hogy jártak már a környező országokban és éppen tervezgetik, hogy Magyarországra is ellátogatnak.

A musical-t még kis koromban láttam, úgyhogy teljes újdonságként újból átélhettem, de ha emlékeztem is volna rá, akkor is más élményben lett volna részem, mivel Jézus szerepét nem más játszotta, mint Ted Neeley. Ha névről nem ismerős, akkor mondhatnám úgy is, hogy az igazi Jézus Krisztus szupersztár, ugyanis ő alakította Jézust a darab filmes változatában, amiért Golden Globe díjat kapott a legjobb színész kategóriában. De emellett játszott még a Hair musicalben, több zenés produkció írásában is részt vett és számos darabja a Broadway színpadjain is látható. Szóval egy igazi szupersztárhoz volt szerencsém, de ezt ezek nélkül az információk nélkül is meg tudtam volna állapítani, mert az az ének és hangszín, amit ő produkált az teljesen lehengerlő volt.

Ilyen kis kalandok nagyon nagy mértékben fel tudnak vidítani, úgyhogy ezentúl biztos, hogy élni fogok az ilyen lehetőségekkel. Sajnálom, hogy csak most döbbentem rá, sok ilyen szép dolgot láthattam volna, ha jobban oda figyelek.

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.